Mindannyian ismerjük a saját kudarcaitól megkeseredett ember típusát a családunkból, a baráti körünkből, vagy legrosszabb esetben a tükörből. Alapvetően senki sem születik mindent fitymáló, a negatívumot tintahalként spriccelő, másokra mindenért irigy zsémbes zsáknak, de nagyon sokan teszünk érte, hogy legalább életünk egyes fázisaiban magunk is ilyenekké váljunk.

nevtelen-1_18.jpg

Amikor valaki eleve csökkentett habzású reményekkel és felfokozott kétségekkel vág neki az életnek, talán a legnehezebb akadályt gördíti maga elé, amit csak elképzelni lehet.

Az önbizalom hiánya miatt folyton másokhoz méregeti magát, képtelen reálisan szemlélni saját hibáit és erényeit, döntéseiért pedig még akkor sem vállalja a felelősséget, ha az saját érdeke volna. Épp ezért nem is cselekszik, csak mindig vár a "megfelelő alkalomra", a "nagy lehetőségre", ami természetesen így sohasem jön el.


A FOLYTATÁSHOZ KATTINTS IDE!

Címkék: hablaty közszájon

A bejegyzés trackback címe:

https://diohely.blog.hu/api/trackback/id/tr312243858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.