Mint egy rossz álomban, itt vagyok és itt vagy újra,
a hús feszül, az idegrendszer íjra húzva.
A holnap megint a semmi sincsen, a holnap ismét nincs tovább,
de a pillanatban ott bujkál, mint kósza himnusz: a más-világ.
Mint kósza himnusz
2018.07.07. 12:12Címkék: Rímhánytorgatás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.