Kissé furán hathat, hogy nem egy útleírással veszi fel a fonalat a kontentgyár, most, hogy hazatértem az egyhetes spanyolországi kiruccanásomról, de nem kell aggódni, lesz majd az is (remélhetőleg). Az alábbi bejegyzést viszont már az utazás előtt fel akartam rakni, de sajnos nem jutott rá időm a készülődés hevében.

A jó múltkor egy társalgás során szóba került, hogy kinek mi a kedvenc költeménye, én pedig akkor nem tudtam pontosan felidézni az egyik olyan irományt, ami attól a perctől kezdve komoly versenyben van ezért a címért, hogy lassan húsz évvel ezelőtt kezem ügyébe keveredett Mester Attila Hangulatjelentés címre keresztelt, vékonyka, a címadásnak megfelelően a kommunista állambiztonság által használt sárga színű borítóval ellátott kötete.

clipboard02.jpg

Nem szokásom mások tollaival ékeskedni, de elhatároztam, hogy amolyan ismeretterjesztő jelleggel közreadok a műből néhány irományt, mert jellemzően igen kevesen ismerik a mester munkásságát, az én szívemnek pedig kedves volna, ha ez a szám folyvást növekedne. Annál is inkább, mert ennek a könyvecskének is igen nagy szerepe van abban, hogy elindultam az írás birodalmába, úgyhogy úgy érzem, ennyivel tartozom neki.

Szóval, minden további magyarázat nélkül álljon itt az egyik legmegindítóbb vers, amit életemben olvastam:

01.jpg

Mester Attila: Egy falu halálára

Tavacska szeme
holtan is nyitva
ég fele fordult
nincs aki lefogja
kert kerek arcát
kín rántja görcsbe
vicsorít sövénnyel
foghíjas kerítéssel
állát felkötni
fehér kendővel
jön a november
jön a december

a templom is halott
mellén vaskereszt
rendjel
ablaka lőtt seb
harangja nem üt
nem ver

hol van az Ember Fia?
lesz-e itt csillagos ünnep?
- elhagyott jászol előtt
kővévált parasztok ülnek

Körben hegyek
szőnek szemfödelet
rojtjai: súlyos ködök
lecsüngenek

Meggyilkolt bölcső
boglya
halott balta
lapát
fekszik hanyatt az ajtó
- legyőzték
megadta magát
kemence szája tátva
állán fekete vér
kivájt szemgödrű házak
homlokuk fehér
falfehér

csatatér?
falu?
csatatér?
a kemencét ki ölte meg?
ki törte gerincét a háznak?
a kisbölcsőt ki gyilkolta meg?

halottak napján csonkig
égnek a kilométerkövek.

Villám vakuja villan
helyszínel a vihar
szedelődzködik
elvonul
a halál nyomaival

eső szimatol hosszú
pórázon lódul
megáll
hol van a gyilkos
merre
menekült a halál?

fű nő
elhagyott kapufélfánk
sebéből dől a vér
ki győzött? ki veszített?
csatatér? falu? csatatér?
senki halottja hol
esett el megint a jövendő?
hét napja vért virágzik
anyánk tükrén a kendő

Fölkél visszeres lábbal
indul hogy föltalálja
jaj lesz-e elég ereje
csonforrasztó virágra?

Címkék: Rímhánytorgatás Mester Attila Hangulatjelentés

A bejegyzés trackback címe:

https://diohely.blog.hu/api/trackback/id/tr1314251243

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.