Újabb Mester-vers

 2018.10.18. 18:50

Ezúttal pure, szomorkás nosztalgia.

13.jpg

Mester Attila: Végül kipereg

Végül kipereg lábam alól
ez a vándorló
szélfútta táj
kapaszkodnék bodzába
akácba
gyökereznék földjébe
hiába
nem tart meg

ez már nem az a homok

abban vaskés volt
griffes-indás nyeregcsat
konok koponyák
ebben műanyag tenyészik
pusztíthatatlan
mint a rák

Nem
ez már nem az a homok
meztelen talpam kagyló-nyomát
nem őrzi már csak az a másik
csak az a seholsincs malom
zakatol bennem halálig
- ez a mostani csak forog

Lássuk, mi is az egyik legkedvencebb versem!

Kissé furán hathat, hogy nem egy útleírással veszi fel a fonalat a kontentgyár, most, hogy hazatértem az egyhetes spanyolországi kiruccanásomról, de nem kell aggódni, lesz majd az is (remélhetőleg). Az alábbi bejegyzést viszont már az utazás előtt fel akartam rakni, de sajnos nem jutott rá időm a...

Címkék: Rímhánytorgatás Mester Attila

A bejegyzés trackback címe:

https://diohely.blog.hu/api/trackback/id/tr514309251

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.