Ha az elmúlt napok eseményei kapcsán valaki eufórikus lelkendezést vár tőlem, annak most csalódnia kell. Igen, hatalmas tömegek gyűltek össze egy alapvetően elfuserált, anakronisztikus, a rendszerváltó politikai elit értetlenségének, szellemi elmaradottságának minden jelét magán hordozó intézkedés ellen. Igen, végre megmutatták a fiatalok, hogy van olyan szegmense a valóságnak, ami őket is hajlamos politikai akcióra késztetni. Igen ám, de egyszer már láttunk ilyet, és biz Isten, én személy szerint nem vagyok kíváncsi az ismétlésre.

never_go_full_retard1.jpg

Sokan, még komoly elemzők is, hajlamosak a 2006-os eseményekhez hasonlítani a mostani megmozdulásokat, pedig van egy sokkal közelebbi, és ha a folyamatok hátterét kicsit jobban piszkálgatjuk, relevánsabbnak tűnő párhuzam: 2012-2013 tandíjellenes, HaHá-s bohóckodásai.

Nem, nem azért a lefitymáló jelző, mert én hard core tandíjpárti lettem volna, hanem mert egy alapvetően párt/politikasemleges, pozitív kezdeményezésből akkor is hipp-hopp, egy levitézlett politika, levitézlett képviselőinek népszerűséghajhászó akciója kerekedett. A mostani helyzet pedig nem sokban különbözik az akkoritól, és örülhetünk, ha csak erről van szó, és nem nagyobb disznóságok készülődnek a háttérben.

Annak, hogy valami nagyon is bűzlik az egész körül, legékesebb bizonyítéka, hogy nem sokat lehet tudni arról, konkrétan kik is állnak a mostani tüntetések mögött. Ki pakolja a József nádor térre a milliós hang-, és fénytechnikát, honnan van erre pénz, kik biztosítják az adott infrastruktúrát, kik gereblyézték össze a felszólalókat, ki dönti el, kik állhatnak a tömeg elé, és egyáltalán, kik ennek az egésznek a szervezői (mert egy biztos, nem azok, akiket a világot jelentő deszkákon látunk, efelől mindenki megnyugodhat)? Nem, ezek nem részletkérdések, mert amelyikre rendelkezünk is némi halovány, sejtett válasszal, az minden, csak nem megnyugtató.

Azt a kényelmetlen párhuzamot sem kerülhetjük meg, amit a feltűnően sok EU-s zászló, és oroszellenes rigmus (valamint a magyar nemzeti szimbólumok szinte teljes hiánya) kelt a kritikusokban.

Ha Európa messze is van, Kijev, és a Majdan azért annál közelebb került az elmúlt napokban. És ebből, akármennyire tele is a tökünk a mostani kormányzattal, normális ember nem kérhet.
Még akkor sem, ha egyesek azt hangoztatják, hogy a mostani államvezetés elkergetéséhez csak a külföldi "segítség" lehet hatékony eszköz.

Két okból sem igaz ez a teljesen hazug, öklendezésre késztető álláspont:

Egyrészt, Orbán Viktor sosem lesz akkora hülye, mint Gyurcsány Ferenc, és nem fogja a tiltakozókat szétveretni a rendőrséggel. 2012-13-ban sem tette, most sem fog mártírokat gyártani az ellenzék, vagy a jó ég tudja kik, számára. Inkább hagyja kicsit lezúzni a pártszékházat - amit, ránézésre, a takarítónőn kívül amúgy nem sokan látogathatnak - ha kiszórakozták magukat az emberek, idővel úgyis hazamennek (ennyit tanult a "nagy" elődtől, és neki türelme is van kivárni, amíg ez megtörténik).

Másrészt, a magyar történelem bővelkedik olyan példákban, amelyek mind-mind óva intenek attól, hogy idegen hatalmaktól várjuk a megváltást saját, belső gondjainkra.

Ez különösen egy olyan évben roppant tanulságos a magyar társadalom számára, amikor három (!) választás is rendelkezésére állt ahhoz, hogy kifejezze elégedetlenségét, hozzon valami újat.

A túlnyomó többség nem élt ezzel, hát tessék, most lehet élvezni a fennálló szituáció áldásait. Ha emiatt kissé szomorú, és kiábrándult is vagyok, azt azért remélem, hogy a hazai társadalom van annyira felnőtt, hogy nem hagyja magát belelavírozni egy puccsba, vagy polgárháborúba.

Azt ugyanis nem ártana figyelembe venni, hogyha itt megdől a belső stabilitás, borítékolható, hogy még nagyobbat szívunk, mint az ukránok, pedig már az sem volt piskóta.

Elmerengő utóirat:

Amúgy, ha már internetadóról van szó, hol a rettegett, és egy időben tyűdetrendi Anonymus? Milyen érdekes, hogy ők is kb. egy szempillantás alatt tűntek el a süllyesztőben, anélkül, hogy egy mukkot is hallottunk volna felőlük... nem is tudom, mióta...

Címkék: hablaty közszájon

A bejegyzés trackback címe:

https://diohely.blog.hu/api/trackback/id/tr146842487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása